Véget ért az Egyekről Egyekre előadás-sorozat

Egyekről Egyekre című, jubileumi előadások tízedik alkalmán Papp László atya volt a vendég saját plébániájának közösségi termében december 19-én, egy fagyos, téli délutánon.  2018. évben hónapról hónapra, papok számoltak be személyes élményeikről, epizódokról, egyeki tapasztalataikról. Laci atya is mérlegre tette az elmúlt nyolc évet: feladatainak végzése során tapasztalt szép emlékek és árnyoldalak felidézésével készített egyenleget. Nyolc esztendő bőségéből szedegette elő az emlékmorzsákat és bíztatta magát és a megjelent testvéreket mindjárt előadása kezdetén a következő igei résszel: „Ne félj kisded nyáj!”  (Lk 12, 32)

Számszerűen, grafikusan is kimutatta az eredményeket, hiszen rendesen nyomon követi a szentmiséken megjelentek létszámát. A vasárnapi és szombat esti liturgián megjelentekről évek óta vezetett statisztika szerint nem történt jelentős változás, közel 200 fős az általános jelenlét. Szívritmus görbéjén a szentmise látogatásoknak csak néhány pozitív irányú kiugrás van, mint például a püspöklátogatások, Juventutem zsolozsmás tábor, Verbita missziós napok, Teréz misszió alkalma, mely rendezvényeken több száz testvér volt jelen a szentmiséken. Az elsőáldozók, bérmálkozók tekintetében sincs lényegi elmozdulás.

Mégis, a hála érzése az, amely betölti szívét, ha az elmúlt időszakkal szembetekint. Hálás mindazoknak, akik ebben a zivataros, értékvesztett világban felvállalják katolikus, keresztény hitüket és a maguk életállapotában csendesen apostolkodnak.

Minden változás az emberi szívekben kezdődik el. Ha az isteni parancsot komolyan veszi, Krisztus testét, az egyházat ki nem kerüli, akkor küldetését teljesíti az egyeki kisded nyáj. Három kategóriába sorolhatók a helyi katolikusok: Vannak távolról kapcsolódók, szolgáltatásokat igénybevevő „fogyasztók”, és az apostolkodó  szolgálók. Köszönettel van mindnyájuk felé, hiszen ők azok, akik az egyeki egyházközséget anyagiakkal támogatják, az ünnepeket megülik és számon tartják, illetve akik az igét apostolkodásukkal továbbadják. A szolgáló közösségekért külön is köszönetét fejezte ki. A ministránsok, templomi szolgálattevők, képviselők, imacsoportok, lelki közösségek, karitatív szervezetek jó működése annak is köszönhető, hogy a közösség tagjai magukénak érzik a területeiken végzett feladataikat és azonosulni tudnak a közösség céljaival. A hatékony evangelizáció szervezettséget feltételez, a szervezettség fokmérője a jó vezető. Értük is hálát mond.

Fontos feltétele a hatékonyságnak az összefogás, katolikus közösségeink megvédése, zárás a támadások kivédése érdekében. Az egység megmutatása napi feladatunkká kell, váljon. Aktuális készenlétet igényel e vonatkozásban katolikus intézményünk mellett állást foglalni, bátorsággal, határozottsággal szólni érdekében, védeni a világi támadásoktól, hiszen az is a mi nagy közösségünk. Feladatunk, hogy „Legyünk só és világosság a világban.” (Mt 5 13-16)

Ezen kisded nyájnak tudni kell meghívni és mindig készen állni testvéreket befogadni. Létszámban nem sokan vagyunk, de van fényünk és ízünk, hiszen Krisztushordozók vagyunk mindannyian, s mint ilyeneknek, mindig a missziót kell távoli feladatunknak tekinteni. Meghívó és befogadó közösséggé kell lennünk, mindig készen az apostolkodásra, a jó szóra. A helyi egyház és a világ kapcsolatát tekintve szintén három csoportot tud elkülöníteni: vannak a keresők, a támadók, és a közömbösek. Böjte Csaba atya gondolatait idézve beszélt arról, hogy az ördögnek nincs keze, lába, szája, azt az ember kölcsönzi neki.  A fenti három csoport vonatkozásában az legyen a stratégiánk, hogy mondjunk ellene a plagizátornak és ne hagyjuk, hogy használjon minket gonosz céljaira. Ellenben a szavak erejében bízva, a pozitív gondolatokat közvetítve legyünk az angyalok munkatársai inkább, mert a szónak ereje van, a mi szavunknak is.

A katolikus egyház feladata, hogy megvédje, ami emberi.

Ezt a feladatot teljesíteni úgy lehet, ha az egyház állandóan megújul, szívbéli megtérések történnek, közösen imádkoznak, s egymás testvéri megismerésén dolgoznak. A közös értékek mentén kell mindenkinek a maga területén élni, helyzetekbe beleállni. A nyolc év távlatába révedést a továbbiakban képek segítségével folytatta Laci atya. A 2010. évi plébánia felújítási kezdetektől, napjainkig vonultatott fel eseményeket. Határkő állomások voltak a templomfelújítás, Kálváriás temető stációinak restaurálása, Családi napok, hittantáborok, oratóriumok, betlehemes játékok felnőttekkel, szkóla táborok, zarándoklatok, ereklyék fogadása, oltár és gyóntatószék építése, püspöki látogatások. Kezdetektől küldetésének érezte, hogy megmutassa az egyeki értékeket, s hogy Egyek felkerüljön a katolikus egyház informális térképére. Mára már ez a küldetés kiteljesedett.

Nagy eredményként éli meg, hogy a jubileumi szentévünkben három kiadványt is sikerült megjelentetnie plébániánknak: Lelkeket keressetek, Egyeki Énekes zsolozsmás könyv és a mai napon frissen nyomdából kikerült Egyeki Arcképcsarnok című brosúrát. Utóbbit karácsonyi ajándékként az egyeki katolikus családok kapják nagykarácsony napján, a szentmise után. Ez a kiadvány az ő összetartozásukat, tenni akarásukat szimbolizálja. A körülményeket Laci atya mindig lehetőségként élte meg, ahonnan el kell kezdeni az építkezést. Egyedül nem megy, de Jézussal igen.

Továbbiakban is fő feladatának tekinti a szentségi ellátást és a közösség részéről érkező kezdeményezések alapján történő építkezést, melyek fokmérői a szolgálatnak. Köszönetét kifejezendő alapította a Tárkányi díjat, melyet hitéletét példamutató módon élő testvéreink elismerésére alapított és adományoz oda minden évben a képviselő testület javaslatára. Sok szép emléket visz magával az eltelt nyolc év nyomán, és remél gyűjteni még újakat, további egyeki szolgálat teljesítései során.

Adventi időszak lévén az Úr angyala imádságot énekeltük el, majd a szeretetvendégség finomságai mellett folytattuk a családi beszélgetést, mi a kisded nyáj, együtt bátor és határozott, építő pásztorunkkal. 

Az Egyeki Arcképcsarnok könyv A társadalmi kohézió erősítése az egyházak és civil szervezetek közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével EFOP-1.3.7-17-2017 pályázat keretében valósult meg.

Farkas Éva
tanító, képviselő testületi tag

Fotó: Báránkó Zoltán