Tizedik alkalommal adták át a Tárkányi díjakat Egyeken

A Tárkányi díj megalapításával az alapító köszönetét kívánja kinyilvánítani a közösséget példamutató módon szolgáló, hitéletét tanúságtevő módon élő testvéreink felé. Ezzel kívánja szolgálni a példaképállítást, mintaadást. Tizedik éve, hogy a díj átadására összegyűlhetünk, és együtt köszönthetjük kitüntetett testvéreinket. A járvány miatt nem a szokott időben, január elsején történt az átadás, hanem január 24.-én Szalézi Szent Ferenc egyháztanító emléknapján, az esti szentmisét követően.

Az egyeki egyházközség képviselő testületének javaslatára 2022-ben a Tárkányi Béla díjat Bugyi Istvánné Borbély Erzsébet kapta.

1961. május 4-én született Tiszafüreden, egy ezermester édesapa és dolgos édesanya gyermekeként. Katolikus családban nevelkedett Szüleivel és bátyjával Egyeken élte gondtalan gyermekéveit. Fiatalon rátalált a szerelem, amit házassággal pecsételtek meg, immár 43 éve. Szerető, gondoskodó férjével, Bugyi Istvánnal kötött házasságát az Isten két gyermekkel ajándékozta meg, Andreával és Istvánnal. Andrea lánya, aki a helyi Szent János Katolikus Iskola pedagógusa, boldog házasságban neveli 2 gyermekét Violát és Szabolcsot. István fia is feleségével együtt neveli két gyermeküket, Benedeket és Boldizsárt. Mindkét gyermeke vallásos nevelést kapott.

Meghívást kapott Jézustól a templomi szolgálatra. 2011. szeptember 1-óta harangozói munkakörben látja el feladatát, melyet eleinte félve végzett, de ma már Isten fogja a kezét és irányítja gondolatait. Az oltár körüli munka egyre nagyobb örömére szolgál. Lelkiismeretesen és mindenki legnagyobb megelégedésére végzi sokrétű tevékenységét. Segíti a papot feladatai teljesítésében, előmozdítja a szentmise méltó végzését, az egyházközség pénzügyeit pénztárosként, egyeztet a hozzátartozókkal temetéskor, és takarítja a plébániát, illetve vasalja a plébános ruháit. Istent és embert szolgál, aki elhívta őt erre a fontos és felelősségteljes feladatra.

Ezzel az elismeréssel is szeretnénk megköszönni odaadó munkáját!

Az egyeki egyházközség képviselő testületének javaslatára 2022-ben a posztumusz Tárkányi Béla díjat Szegedi Jánosné Uj Veronika, vagy ahogy többen ismerték Aranka néni kapta.

Aranka néni, 1920. július 1-én született Egyeken, egyszerű mezőgazdasági család gyermekeként, látta meg a napvilágot. Szüleivel és testvérével, Mátyással élte gyermekéveit, akiket vallásosan neveltek. Már kisgyermekként is sokat jártak a misékre. Egyeken járt általános iskolába. A bátyja is sok éven át volt az egyháztanács tagja.

1939-ben kötöttek házasságot Szegedi Jánossal, aki szintén hasonló körülmények között nevelkedett.  Férje sok éven át volt Egyeken az egyháztanács tagja. A házasságukból három gyermek született Tibor, Marianna és Aranka, akiket boldog házasságban neveltek, jó katolikusnak. Öt unokája és egy dédunokája született. A dédunokát, Ágotát Isten ajándékának tartotta. Aranka az Egyeki templomban kötött házasságot Kádár Kálmánnal.  Sajnos Mariannát 8 naposan és Tibort 72 évesen, még életében eltemette, ami nagy szívfájdalma volt. Férje 1982-ben halt meg, attól kezdve özvegyen élt és teljes mértékben az Egyeki Egyházközségnek szentelte életét, szinte minden napját ott töltötte vagy a templomban, vagy a plébánián, vagy a Karitásznál. Kb. 20 évig, 85 éves koráig, 2005-ig szolgált, mert Ő ezt így emlegette.

Szép rendet, tisztaságot tartott a templomban és a sekrestyében az ismerős hívek bevonásával, (pl. a jelenlegi kántorral: Herbákné Marikával, Berkesénével, Székinével, Báránkónéval, Molnárnéval, Szincsáknéval, stb.). Volt harangozó is néhány évet. Segítette a papokat a feladataik elvégzésében. Díszített, mosott, vasalt, takarított és kézimunkákat készítettek Berkesné Gizikével együtt az oltárra és egyéb helyekre, anyagiakban a hívek segítették. Ma is láthatóak a temetőben azok a lobogók, amit ők készítettek. Az Úr napi sátrakhoz saját kertjében nevelgette a virágokat.

Sokat segített a plébánián, Révész Atya és Gáspár Mátyás Atya idejében, amikor Mátyás Atya édesanyja- Marika néni megbetegedett gondját viselte néhány éven át. Más idős és betegeken is segített a faluban, (pl. Berkesné Gizikének, Fodor Józsefnének stb.) és eljárt hozzájuk imádkozni, az a hír járta, hogy mindenkihez volt egy kedves szava.

Többször, szinte évente vett részt lelkigyakorlaton. Vezette a Rózsafűzért, a  Szervita Rendhez harmadrendi fogadalommal kötelezte el magát. Nagy szorgalommal kezelte a titkokat és a Fájdalmas Anya tisztelőiért és a rózsafüzért imádkozókért havonta misét mondatott. Papp László atya szentelte meg utoljára a házát. Még idős korában is minden első pénteken áldozott. Nagyon sokat olvasott, különösen a Bibliát és az egyházi iratokat. Idős korában lánya segítette. Bármikor ment hozzá mindig olvasott és imádkozott.  2016- ban 96 évesen távozott az élők sorából.

A posztumusz díja Aranka néni lánya Kádár Kálmánné vette át.

A tiszacsegei  egyházközség képviselő testületének javaslatára 2022-ben a Tárkányi Béla díjat Mikulyák László kapta.

1953. május 17-én született Bustyaházán, Mikulyák László és Czauner Alice értelmiségi szülők első gyermekeként. Öten voltak testvérek, László volt a legidősebb. Középiskolai tanulmányit 1960-1968 Bustyaházán végzi, majd 1968-72 a Huszti Erdészeti Technikumban tanul. 1972-1974 katonai szolgálatot teljesít Kelet-Németországban. 1974-1979 a Lembergi Erdészmérnöki Főiskolán szerez mérnöki diplomát.

1979-1981 a técsői Zenit Műszaki Gyár munkatársa, 1981-87 Városellátó Kommunális Vállalat főmérnöke majd igazgatója. 1987-1989 a Técsői Szakmunkásképző igazgatóhelyettese. 1989-93 Magyarországon dolgozik, 1993-98 között vállalkozói tevékenységet folytat.

1995-től a técsői római katolikus egyházközség kurátora (gondnoka), majd 1998-tól karitász igazgató. Ő vezeti a 1998-as és 2001-es árvizek után a segélyezéseket a Técsői járásban, valamint a Felső-Tisza vidék több településén. Vezetése alatt nyílik meg 2001-ben a Bustyaházi Szent Erzsébet Óvoda. Az ő szervezésében és felügyelete alatt nyílik meg 2003 a kerekhegyi, majd 2007-ben a bustyaházi közösségi és lelkigyakorlatos ház. Munkásságának elismeréseként, Majnek Antal megyéspüspök 2012-ben,az egyházmegyei búcsú alkalmával, a Szent Márton Palástja Díj – Pro caritate emlékérmet adományozta Mikulyák Lászlónak. Karitász igazgatói tevékenységét 2018-ig végezte, majd nyugdíjába vonult. 1979. áprilisában házasságot kötött Lajos Anikóval, amelyből két gyermekük születik, László és Andrea. László fia római katolikus pap, Andrea lánya – folytatva édesapja nyomdokait – a karitász vezetője. Két unoka, Lacika és Alexander boldog nagyapja. Feleségével, 2019-ben telepedtek át Magyarországra, Tiszacsegére. Itt is aktívan bekapcsolódott a helyi egyházközség életébe, a templom gondnokaként szolgálja feleségével együtt az itt élő katolikus közösséget.

Sajnos a járvány-helyzet miatt nem tudott jelen lenni, oklevelét személyesen egy későbbi időpontban adjuk át neki.

Az újszentmargitai egyházközség képviselő testületének javaslatára 2022-ben a Tárkányi Béla díjat Sallai Józsefné Gyöngy Erzsébet kapta.

1929. aug. 23-án született Polgáron. Bödönháton laktak, gyermekéveit és fiatál korát itt töltötte. 1954-ben költöztek át Újszentmargitára. Szülei katolikusok voltak és rendszeresen jártak templomba így gyermekeiket is vallásosan nevelték. Gyermekként is majd felnőttként is részt vett az egyházközség életében, rendezvényeken, így a betlehemes játékok, búcsújárások, zarándoklások is részei voltak életének.

1946-ban férjhez ment, 4 gyermekük született. Meg kellett tapasztalnia a gyermekét elvesztő édesanya fájdalmát 2 gyermekével kapcsolatban is. Férjével együtt gyermekeiket vallási erkölcsök szerint nevelték, emberszeretetre és a természeti környezet szeretetére, tiszteletére. Bözsi néni a Bödönháti Állami Gazdaságban dolgozott konyhán szakácsként. Majd az Újszentmargitai Tsz-ben dolgozott állatgondozásban és a növénytermesztésben. Mindeközben folyamatosan részt vett az egyházközösség életében, a miseruhák mosásában a templom takarításában, padok súrolásában, rendezvényekre, templombúcsúkra főzött az egyházi elöljáróknak, tisztelendő atyáknak. Rendszeresen eljárt a zarándokutakra, amit az egyházközség szervezett Szentkútra, Máriapócsra  és egyéb helyekre. Sokat imádkozott a Szeretetláng imacsoport tagjaként. Mindezt nyugdíjba vonulása után is folytatta.  Adományokkal is rendszeresen támogatta az egyházat, és embertársait is.  Még 91 évesen is rendszeresen eljárt a szentmisékre, utóbbi időben megromlott egészsége miatt már nem tud ott lenni, de az imádság azóta is része az életének.

Bözsi nénit a faluban mindenki ismeri jószívűségéről, elfogadó emberszeretetéről, segítő, adakozó baráti gesztusairól.  Szűkebb és tágabb családtagjai, barátai, szomszédai  is mindig számíthattak rá az élet hétköznapi dolgaiban, megpróbáltatások idején is képes volt lelki támaszt nyújtani, a falubéliek temetésén vitte a lobogót vagy a keresztet.  Az egyszerű emberek bölcsességével élte és éli életét, nyílt és egyenes beszédű, ezért sokan szeretnek a közelében lenni. Közel 20 éve özvegy lett, de felnőtt gyermekei, unokái, dédunokái a mai napig szoros kötelékben vannak jelen az életében.

Hálás a Jóistennek, hogy a nehézségekben és a megpróbáltatásokban mindig kapott erőt és segítséget. Hosszú és küzdelmes életében az Istenszeretet és emberszeretet nagy tanúságtevője.

Gratulálunk a díjazottaknak, további életükre, szolgálatukra Isten áldását kérjük!

PlebaniaTeam

Fotó: Pappné Fekete Mónika