Tiszacsege

Alapítva: 1940-ben. A templomot építették 1941-ben. Titulusa: Magyarok Nagyasszonya. (október 8.) Harang: három darab. Anyakönyv 1940-től. Lakosok száma: 4975. Római katolikus: 1024. Görög katolikus: 66. Református: 2073. Története: Tiszacsege filiás egyházközség, ellátja Egyek. Neve a százdi apátság – Százd-puszta Mezőcsát határban – 1067. évi alapítólevélben szerepel. Mindenszentekről nevezett templomának papja 1332-36-ban Dömötör. Temploma a XVI. században kálvinista kézbe került. Ettől kezdve a hívek az egyeki később az újszentmargitai plébániához tartoztak. 1935-ben helyi lelkészség lett. Szervező lelkész Harsányi József volt. 1940-ben lett önálló plébánia. Első plébánosa Gulyás András. 1941-ben Venczell Ede egri kanonok – arany miséje alkalmából – Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot építtetett. A főoltárkép Czene Béla festőművész alkotása. Az új liturgikus teret 1970-ben alakították ki, Borsos János plébános idején. A templomot utoljára 1993-ban renoválták. A templomkertben áll egy millenniumi kereszt. Tiszacsege 1998 óta Egyek filiája.

Tiszacsegén szolgáló plébánosok az alapítástól napjainkig

• 1935: Harsányi József (Szentmargitpuszta)
• 1940: Gulyás András,
• 1952: Fürdök Frigyes,
• 1953: Bollók Emil,
• 1959: Gál József,
• 1962: Nagy Lajos,
• 1966: Németh Antal OCD,
• 1973: Révész Béla, (Egyek)
• 1976: Borsos János (Újszentmargita)
• 1981: Németh János (Újszentmargita)
• 1991: Antal Ottó (Újszentmargita)
• 1998: Gáspár Mátyás, (Egyek)
• 2002: Panyi József. (Egyek)
• 2010: Papp László (Egyek)
• 2022: Gyetkó László (Egyek)