Szent József júniusi útja az egyeki családoknál
Nyáron sem pihent Szent József. Útja folytatódott júniusban is, négy család láthatta vendégül.
Elsőként Seres Anita írta le tapasztalatait:
„Másodszor is boldogan igent mondtam: „gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, S akik terhet hordoztok, én megkönnyítelek titeket” (Mt.11,28)
Szükség volt, hogy erőt adjon, szeretettel vártuk, a mindennapok részévé vált és ezután is, hisz itt marad, szívünkben örökké őrizzük.
Csendes, békés napok voltak a rohanó világban. Jó volt fáradtan megpihenni a jelenléte alatt, lelki erőt adott. Vigyáz ránk, meghallgat.
Fontosnak tartom, hogy ebben a rohanó világban szánjunk magunkra, egymásra időt, szívünk mindig nyitva álljon Isten befogadó szeretetére, halljuk meg szavát.”
Másodikként fogadta be Szent Józsefet a Nagy család, Nórika írta le a gondolatait:
„Már előző évben is volt szerencsénk „vendégül látni” Szent Józsefet. Idén is nagyon vártuk, már mindenki számolta a napokat, mikor érkezik újra.
Az esti imák-ugyanis ekkor gyűltünk össze közösen imádkozni- olyan jó alkalmak voltak arra, hogy a család a mindennapi élet zajától csak egymásra figyeljen.
Kívánom, hogy továbbra is fogadják szeretettel!”
Harmadik volt júniusban a Bujdosó család, Katika fogalmazta meg tanúságtételüket:
„A családunk nagy szeretettel fogadta a Szentünket, és örömmel készültünk az esti imákra.
Igen, ezen a héten a szürke hétköznapokban egy kis gondoskodás, törődés, egymásra jobban odafigyelés Szentünkkel együtt.
Nagy szeretettel küldöm tovább a következő családnak, legyen sok, boldog imaórájuk a családjukkal együtt.”
A hónap végén a Tóth család látta vendégül Szent Józsefet, Gizike írt élményeikről:
„Egyértelműen igen volt, nagyon vártuk már, hogy hozzánk is elérkezzen a missziós küldetését teljesítő kedves szentünk, Szent József vándorszobra.
2018-ban és most 2021-ben egy héttel ezelőtt a Bujdosó családnál vendégeskedett, és oda jártunk a közös imára. „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt 18, 20
De hogy ezen a héten a mindennapokban a családunknál is itt lehetett Szent József nagy örömöt és boldogságot okozott nekünk, meghittebb hangulatot varázsolt a hétköznapokba.
Esténként közösen imádkoztuk a kilencedet Szent Józsefhez, elmélkedtünk életéről. Az irgalmasság rózsafüzére végén mindenki a kedvenc Szentjét említette meg.
Friss virágot helyeztünk az asztalra és gyertyát gyújtottunk, valamint a Szűzanyát és Pio atyát is az asztalra helyeztük Szent József mellé. Még a hét elején kiválasztottuk a kis imafüzetekből miből fogunk még felolvasni, a Családok imafüzetére, és a Medjugorjei imafüzetre esett a választás nem véletlenül.
Megtapasztaltuk Szent József itt tartózkodásának gyümölcsét. Ez egy remek lehetőség volt, hogy még jobban összefonódjon a közöttünk lévő családi kötelék, és egység. A közös ima az együtt töltött idő a családok számára felbecsülhetetlen érték a mai rohanó világban.
Szent József is ács volt a családok és a munkások védőszentje, oltalmát kértük az életünkre. Párom vezette az imát amíg itthon volt, nagy örömünkre. Anya a rózsafűzért, a gyerekekkel sokat beszélgettünk és elmélkedtünk Szent Józsefről közösen. Imáinkat mindegyikünk felajánlotta valamiért, vagy valakiért.”
Tóthné Szincsák Erika
(Szent József vándorlásának felelőse)
