Püspöki látogatás az Egyeki Szent József plébánián, 2019. április 26-28.
A visitatio canonica programja:
április 26. péntek
1000 a plébánia ellenőrzése
1300 ebéd
1400 a katolikus iskola és óvoda meglátogatása
1500 Isteni Irgalmasság Rózsafüzér (templom)
1545 találkozás a betegekkel
április 28. vasárnap
1000 Főpásztor fogadása
1030 szentmise – a bérmálás szentségének kiszolgáltatása
1200 szeretetvendégség a katolikus iskola ebédlőjében- találkozás az egyházközségek képviselő testületeivel és a hívekkel
A Főpásztor látogatására Nagypéntektől kezdődően az Isteni Irgalmasság kilencedével is készülünk. Egyénileg is imádkozzunk erre a szándékra!
MI A “VISITATIO CANONICA”, AZAZ KÁNONI LÁTOGATÁS?
A fogalom árulkodó a látogatás jellegét tekintve, mivel az kötelező, előírt. Egy püspök – aki egy adott egyházmegye élén főpásztor – pásztori szolgálatához tartozik, hogy a rá bízott nyájjal törődik, számon tartja őket, és látogatásával érezteti gondoskodó szeretetetét, melyről kétezer évvel ezelőtt maga Jézus Krisztus adott tanúságot, amikor az egy elveszett juhról beszélt…
“A püspök köteles egyházmegyéjét minden évben részben vagy egészben meglátogatni…” A látogatást végző püspöknek a “hely adta lehetőségek” szerint az alábbiakat kell elvégeznie: szentmise bemutatása és prédikálás, a bérmálás szentségének kiszolgáltatása, találkozás a plébánossal, találkozás a hívők társulásaival (további klerikus személyekkel is), találkozás a helyi gazdasági tanáccsal, találkozás a gyerekekkel, fiatalokkal (hittanosok), a plébánia függésében álló oktatási intézmények (iskola) megtekintése, a betegek meglátogatása. A fiatalokkal például találkozhat kulturális- vagy sportrendezvények alkalmával, találkozhat a munkásokkal, hogy társaságukban legyen és párbeszédet folytasson velük, stb. Ezek mellett meg kell vizsgálnia a helyi liturgikus tárgyakat, valamint a teljes plébániai leltárt. A direktórium a püspök magatartásával kapcsolatban így fogalmaz: “A látogatás során, mint szolgálatának minden területén, a püspöknek egyszerűen és szeretetreméltóan kell viselkednie. Példát kell adnia vallásosságból, szeretetből és szegénységből: vagyis mindazokból az erényekből, amelyek az ítélőképességgel együtt az Egyház pásztorát jellemzik. A püspök tartsa a lelkipásztori látogatást szinte püspöki kormányzása lelkének, lelki jelenléte kiterjesztésének híve körében.” (Vö. II. János Pál, Pastores gregis, nr. 46.) A vizitáció a hitben való megmaradás fontos eszköze. A főpásztor tehát elsősorban híveinek lelkéről kíván gondoskodni, amikor meglátogatja őket.
Szép példáját adja ennek Szent X. Pius pápának még mantovai püspökként kiadott, vizitációt elrendelő körlevele: „Mivel mind ez ideig bizonyítottátok hozzám való gyermeki vonzódásotokat, hálámat és szeretetemet nem tudom jobban kinyilvánítani, mint hogy hozzátok megyek, és egymás közt elbeszélgetünk. Erősítve így a kölcsönös bizalmat, megáldom gyermekeiteket, megismerem szükségeiteket, letörlöm könnyeiteket, hogy a lelki jólét gondoskodása mellett időleges boldogságotokról is gondoskodjam. …Elmegyek hozzátok, hogy figyelmeztesselek titeket arra, hogy az a Jézus Krisztus, aki szerzője és megvalósítója hitünknek, ugyanaz tegnap, ma és holnap és mindörökké!”
Magyarországon az egyházlátogatásra vonatkozóan legkorábban 1397-ből maradt fenn adat. A jegyzőkönyvet legalább két példányban állították ki, amelyek közül az egyik a plébániára, a másik az egyházmegyei levéltárba került. A jegyzőkönyvek általában az egyházközség alapítására, múltjára, a templom külső és belső felszerelésére, a felszerelési tárgyak állapotára, a szentmisék rendjére, a szentségek kiszolgáltatására, a hitoktatásra, az egyházközség vagyoni helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmaztak.
Az egyházlátogatás azonban több, mint puszta ellenőrzés. Maga a látogatás szó is jelzi ezt, hiszen szeretteinkkel akkor igazán élő a kapcsolatunk, ha személyesen is találkozunk, meglátogatjuk egymást.
A látogatás lezárásaként okmány készül.
A látogatás során pedig jegyzőkönyv, melyben több témakört érintve válaszol a plébános a kérdésekre. Főbb témakörök: a templom, az istentisztelet, a szentségek kiszolgáltatása, a hit továbbadása és a közösségi élet, a plébánia épülete és vagyoni helyzete, egyházi intézmények, a lelkipásztorok és munkatársaik, szerzetesrendek, katolikus iskolák, katolikus intézmények a területen, a hívek, és végül az egyéb jellemzők.
A főbb témakörökön belül szerepelnek a kérdések. Ezek szólnak a templom méreteiről, a harangok számáról és súlyáról, a templom nyitvatartásáról, a liturgikus eszközök tisztításáról, a perselyek számáról, a beteglátogatásról, gyóntatás rendjéről, az egyházzenei életről, a hitoktatóról, a képviselőtestületről, a ministránsokról, a plébánia fűtésének módjáról, a kántorház telekkönyvi adatairól, az önkormányzati támogatásról. A plébános irányában feltett kérdések is igen részletesek, kitérnek a nyelvismeretre, gépkocsira, egészségi állapotra is.
A hívek témakörben feltett kérdések érintik az üzletek nyitvatartását, a szegények számát, a misére járók számát ünnepnapra és hétköznapra lebontva, a hívek erkölcsi életét, a családok imaéletét, de a plébánia médiáját is.
Ez csupán általános bemutatása a vizitációnak, ezeken kívül rengeteg aprólékos kérdés van.
