Népzsolozsmás Könyvet adott közre Szent Ágoston ünnepén az Egyeki Plébánia

Szent Ágoston ünnepén, vecsernye keretében adnak hálát az egyeki hívek a megjelent Énekes Népzsolozsmás Könyvért!

A Népzsolozsmák című kiadvány 1990-ben jelent meg először, melyhez néhai Dankó László kalocsai érsek úr írt ajánló sorokat. A kötet az Éneklő Egyház (1984) énekeskönyvben található népzsolozsmás vesperások és halotti virrasztás továbbfejlesztése, mivel kellő számban és elosztásban tartalmaz a keresztény nép által anyanyelven énekelhető imaórákat kis zsolozsma formában. Ezek nem mások, mint a nagyobb ünnepekre és a különféle liturgikus időszakokra könnyen megtanulható vesperások, laudesek, virrasztó zsolozsmák (matutínumok) és kishórák.

A népzsolozsma (kis zsolozsma, officium parvum) nem ugyanaz, mint az Egyház hivatalos zsolozsmája (az ún. papi zsolozsma). Ez utóbbi, az Imaórák Liturgiája (Liturgia Horarum) olvasott zsolozsmázásra készült könyv, melynek éneklése az Egyház hagyományai szerint igen nagy nehézségekbe ütközik. A néppel olyan imaórákat kell énekeltetni, ill. neki megtanítani, melyek ugyan a nagy zsolozsmahagyományból merítenek, de azt egyszerű formában, többször elénekelhető módon helyezik a gyakorlatba, úgy, amint ez az Egyház különféle korszakaiban működött, valamint magyar népzenei felvételeken is hallható. A papi (plébánosi) és szerzetesi részvétel ezeken a zsolozsmákon kívánatos, ugyanakkor a zsolozsmakötelezettségnek is eleget tesz: „A zsolozsma végzésére kötelezett klerikus, ha a híveknek egy csoportjával a nép nyelvén végzi el a zsolozsmát, eleget tett kötelességének” (SC 101).

A népzsolozsma bevezetésének gyakorlata igen sokrétű, melyet az eddigi tapasztalat is megerősít. Ünnepi vagy hétköznapi szentmise előtt vagy után (előkészületül vagy hálaadásképpen) éppúgy végezhető, mint rózsafüzérhez vagy litániához csatlakoztatva. Vasárnap vagy nagyobb ünnepeken egy laudes vagy egy vesperás a templomban liturgikus alkalmat biztosít a reggel vagy az alkonyat óráiban akkor is, ha akkor épp nincs szentmise. Egyes ünnepi készületi alkalmak kiválóan bővíthetők virrasztó zsolozsmákkal, de az egynapos vagy többnapos közösségi lelkigyakorlatok liturgikus keretét is jól biztosítják a nap megszentelésére kijelölt hórák az egyházi év bármely időszakában. Az egyházi iskolák reggeli vagy napközi imádságos időpontjainak is megfelelő közösségi alkalmat nyújt. Nem elhanyagolhatók ugyanakkor a zsolozsmaimádság ökumenikus szempontjai sem. A keresztény együttimádkozás minden kívánalmának eleget tesz: biblikus, történelmi a felekezetek hagyományaira nézve, anyanyelvi szövegű, könnyű és nemes zenei anyag.

Az Egyeki Énekes Népzsolozsmák kiadvány már egy plébániai közösség tudását és élő gyakorlatát közvetíti, mely dicséretre méltó. Az Úr Jézus azt tanítja, hogy „szüntelenül imádkozni kell, és abba bele nem fáradni” (Lk 18,1). Az Egyház ezt a parancsot papi és szerzetesi tagjaiban az imádság kötelességével teljesíti, melyből részesül a keresztény nép is, nemcsak kegyelmileg, hanem gyakorlati formában, jelenlétével is. Mert „az isteni zsoltározás annak a mennyei himnuszéneklésnek a leánya, mely szüntelenül hangzik Isten és a Bárány trónja előtt” (VIII. Orbán pápa). Jelen közösség is csatlakozik ehhez, hogy „zsoltárainkat zengjük majd életünk minden napján az Úrnak házában” (Iz 38,20).

Balogh Péter Piusz O. Praem.
gödöllői premontrei kormányzó perjel

„Mivel a zsolozsma az Egyház, vagyis a teljes misztikus test Istent nyilvánosan dicsőítő szava, ajánlatos, hogy a kórusra nem kötelezett klerikusok is, és főként az ugyanott élő vagy valamely alkalomra egybegyűlt papok közösen végezzék el a zsolozsmának legalább egy részét. Mindazok pedig, akik a szent zsolozsmát kórusban, illetve közösségben végzik, a rájuk bízott feladatot, mind a lélek belső odaadásával, mind magatartásuk külső megnyilvánulásával a lehető legtökéletesebben teljesítsék. Ezenkívül, amennyiben megvalósítható, a zsolozsmát kórusban és közösségben lehetőleg énekeljék.” (SC 99)

„A lelkipásztorok a fő imaórákat, főként a vesperást vasárnapokon és a nagyobb ünnepeken a templomban a néppel együtt végezzék. Ajánlatos, hogy a hívek is imádkozzák a zsolozsmát, a papokkal együtt, vagy maguk között, vagy egyénileg.” (SC 100)

A II. Vatikáni Zsinat világosan megfogalmazza az Egyház szándékát, hogy a papok és a hívek – a lélek belső odaadásával, a lehető legtökéletesebben teljesítsék a zsolozsma kötelességét. Ezen irányelvek mentén 2010-től az egyeki Szent József Plébánia hívei is felfedezték a közös zsolozsma szépségét és erejét. Egyházközségünk liturgikus rendjében rendszeresen végezzük templomunkban, közösségi alkalmainkon, táborainkban, vagy akár a temetőben is. Ennek a kiforrott és meggyökeresedett hagyománynak mérföldköve az a gyűjtemény, amelyet most hálával adunk közre. Az Egyeki Zsolozsmáskönyv azokat az imaórákat tartalmazza, amelyeket plébániai közösségünk végez. Abból a gazdag kincsestárból merítünk, amely összeköt bennünket a zsoltárokat imádkozó Egyház évszázados élő hagyományával. De nem csak horizontális kapcsolatot teremt, hiszen a mennyben is Isten szüntelen dicsőítése folyik, így az ég és a föld, a célba érkezett szentek serege és a zarándok egyház kapcsolatának jele is számunkra.

Köszönetemet fejezem ki mindenekelőtt az egyeki híveknek, akik szívesen tanulták meg és végzik papjukkal együtt a Szent Zsolozsmát. Köszönöm Balogh Piusz kormányzó perjelnek, aki személyesen is segített bennünket ezen az úton, a Premontrei Rend példájával, Szent Balázs püspök ünnepén nálunk végzett ünnepi vesperás szervezésével, a Kántorátus tagjainak szolgálatával és a zsolozsmás könyv szerkesztői munkájával.

Abban az évben jelentetjük meg és adjuk közre az Egyeki Énekes Népzsolozsmákat, amikor közösségünk és templomunk kettős jubileumát ünnepeljük. Méltó ehhez az ünnepléshez, hogy az utókor számára is segítség legyen, és plébániánk közössége ne szűnjön meg énekelni Istennek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket! (vö: Ef 5, 16)

Az Egyeki Énekes Népzsolozsmák a következő imaórákat tartalmazza:

Laudes az ádventi időben (reggeli zsolozsma)
Vesperás az ádventi időben (alkonyati zsolozsma)
Vesperás a karácsonyi időben (alkonyati zsolozsma)
Vesperás vízkeresztkor (alkonyati zsolozsma)
Laudes az évközi időben (reggeli zsolozsma)
Vesperás az évközi időben – I. (alkonyati zsolozsma pünkösd után)
Vesperás az évközi időben – II. (alkonyati zsolozsma vízkereszt után)
Vesperás nagyböjtben (alkonyati zsolozsma az I–IV. héten)
Vesperás a szenvedés idején (alkonyati zsolozsma az V–VI. héten)
Vesperás a húsvéti időben (alkonyati zsolozsma)
Vesperás mennybemenetelkor (alkonyati zsolozsma)
Vesperás pünkösdkor (alkonyati zsolozsma)
Vesperás az Oltáriszentség tiszteletére (alkonyati zsolozsma)
Boldogasszony vecsernyéje (alkonyati zsolozsma)
Vesperás szent férfiak tiszteletére (alkonyati zsolozsma)
Halotti virrasztás (vigilia defunctorum)
Tercia imaóra (délelőtti zsolozsma)
Szexta imaóra (déli zsolozsma)
Nóna (délutáni imaóra)
Kompletórium (napzáró zsolozsma)
Mária-antifónák

A kiadvány az EFOP-1.3.7-17-2017-00296 azonosítószámú pályázat keretében valósulhatott meg. Ezúton is köszönet érte!

Papp László
plébános