Margita Akadémia előadás Újszentmargitán

Pillanatképek Újszentmargita Egyháztörténelméből

2019-ben Újszentmargita 1010-ik születésnapját ünnepeli, ennek az évfordulónak és ünnepi emlékezéssorozatnak egyik rangos eseménye volt a Margita Akadémia november 20-án tartott előadása.

Buda Péter atya, az Egri Szeminárium rektora, Csetneki Csaba polgármester úr meghívására, népes hallgatóság előtt emlékezett vissza a település egyháztörténeti múltjára. Elismeréssel szólt arról a könyvről, amely Pásztor Ibolya tollából származik és a jubileumi évben jelentette meg Újszentmargita Önkormányzata. Az impozáns kiadvány kitartó és alapos kutatómunka eredményeként született meg Évszázadok Sodrásában címmel.

Rektor úr előadása elején röviden ismertette az Egri Egyházmegye történetét, tekintettel arra, hogy 1993. május 30-ig az Egri Egyházmegye részét képezte, s azután is, mint suffragáneus egyházmegye az Egri Érsekség területén fekszik. 1001-ben kezdi meg az egyházegyék szervezését Szent István király. A Ravennában székelő II. Szilveszter pápától kap engedélyt erre, 1001. áprilisában a ravennai zsinaton a pápa jóváhagyta az esztergomi egyházmegye alapítását. Az egri egyházmegye alapításának pontos dátuma azonban nem ismert. Valószínűleg az esztergomi érsekség alá tartozott a kalocsai és a veszprémi egyházmegye. 1009-benújabb egyházmegyék alapítására került sor, s ekkor már létezett az egri, de nem létezett a váci egyházmegye. Feltehetően 1001 és 1009 között, 1004-ben történt az egri egyházmegye megalapítása. Az alapítólevél eredetiben ugyan nem maradt fenn, de a másolatban több település mellett említi Újszentmargitát is, tehát a település is létezett már ekkor. Ez a nagy kiterjedésű egyházmegye a Zagyvától, Marostól észak-keletre Erdélyig terjedt. A török idők után újra rendezték az egyházmegyék határait, s Telekessy püspök volt az, aki a török megszállás után vissza tette székhelyét Egerbe. 1777-ben Mária Terézia idején újabb egyházmegyéket hoznak létre, ekkor az egrit is fel akarták osztani, de az erős kezű Eszterházy Károly püspök ezt megakadályozta. A napóleoni háborúk idején, amikor egy ideig nem volt kinevezett püspöke az egyházmegyének, három részre szakították, így jött létre a Kassai és Szatmári egyházmegye. A trianoni határcsonkítás az egri egyházmegye területét nem nagyon érintette. 1982-ben Szent II. János Pál pápa módosította az egyházmegye határait, hogy a Trianon után itt maradt szatmári és kassai részeket az egyházmegyéhez rendelte, 1993-ban pedig az újabb rendezéssel az egri egyházmegye keletre eső területén alapította meg Debrecen székhellyel az új egyházmegyét.

Ezt követően az újszentmargitai plébánia 1892-ben történt megalapítása utáni eseményekbe tekinthettünk bele. Az első plébános távozása után 1903-ban megüresedik az egyházközség. Frank Károly Polgárra kerül 10 év újszentmargitai plébánoskodás után, ahol alesperes lett. Újszentmargita vonzó egyházközség volt, nyolcan is jelentkeztek a plébánosi hely betöltésére. Szabó Ferenc egri káplán mellett az egercsehi, hámori, hevesi káplánok is, illetve a napkori, görömbölyi és helyőbábai plébánosok is beadták kérelmüket. Az érsekség nem döntött azonnal, Kiss Balázs és Bencze Lajos ideiglenesen vezeti a plébániát, amit akkoriban Pusztaszentmargita, illetve Margitapuszta néven említenek. 1903. októberében Panulin Péter veszi át a plébánia vezetését egészen 1916-ig. Ez az időszaka fejlődés és növekedés ideje volt az egyházközség életében. Anyagilag is megerősödik a közöség, amit mutat az egyházmegyei bankban elhelyezett tőkéjük is, valamint a misealapítványok szép száma. Tudvalevő, hogy az egyházmegye saját pénzintézettel is rendelkezett, s jó gazda volt, ezt igazolja a káptalani területek okos és tervszerű gazdálkodása is.

1905-ben egy vihar megrongálta a templom tetejét, javításra szorult. Március 25-én beadták a kérvényt, a hónap végén rendelkezik az egyházmegye és engedélyt ad a javításra, áprilisban pedig el is készül a munka Bodnár János mester által. Látható, hogy rekord idő alatt, gyorsan és hatékonyad tudta az egyházmegye orvosolni az ilyen jellegű problémákat is.

1906-ban megüresedett a kántor-tanítói állás, Barsi Miklós kerül Margitapusztára Folyásról. Minden bizonnyal ez előlépést is jelentett a kántor-tanítói feladatában. Mivel iskolát is működtetett a káptalan itt, iskolai ügyekkel gyakran találkozunk a levéltári anyagokban.

1907-ben a plébános örömmel számolt be, hogy Szent Antal szobrával gazdagodott a folyási és margitai templom, s kérte az engedélyt a szobrok megáldására.

1908-ban a régi temető betelt, ezért nagyobbítani kellett. Természetesen ehhez is kellett az egyházmegye engedélye, aki meg is adta, ha a feltételek (árok és kereszt van) teljesülnek.

1910-ben felmérték a templom állapotát, és mivel találtak javítandó részeket 11.484 korona összegben állapítják meg az elvégzendő munka költségét. Ehhez az egyházközség 6202 koronával járult hozzá. Ez az esztendő tehát a templom nagy tatarozásának az éve volt.

1912-ben a keresztelőkutat újítják fel, rá egy évre az Oberbauer cégtől palástot, füstölőt, miseruhákat, karingeket vettek.

Amikor kitört a Nagy Háború és a Hortobágyra lengyel hadifoglyokat hoztak, a plébánosra bízzák a hadifoglyok lelkipásztori ellátását, s kérik, hogy havonta egyszer menjen és szentmisét mutasson be nekik. 1916-ban amikor a plébánost helyezik, helyére öt pályázó jelentkezik. A háború hatása a templomon is érezteti hatását, 1917-ben elviszik a harangokat, egy évvel később az orgona sípjait is. Igaz ugyan, hogy térítik a károkat és 3580 koronát utalnak ki az egyházközségnek, de az orgonát azóta sem tudták helyre állítani, helyette mind a mai napig csak harmónium szolgál a vasárnapi szentmiséken. Novák Károly helyettes plébános után Halász József vette át a plébánia vezetését és 1931-ig szolgál a településen. 1920 után viszont megcsappannak a levéltári anyagok. Trianon sokkolja az egész országot, az elszenvedett veszteségek mindenhol éreztetik súlyos hatásukat.

Ezen felvillantott események is azt igazolják, hogy Újszentmargita katolikus élete jelentős volt, hívei kitűntek buzgóságukkal és tenni akarásukkal. Gondoljunk csak abba, hogy amikor megalakul a képviselő testület 40 főt számlál. Az elődök álltal ránk hagyott nagy templom akkor kihasznált volt. Most pedig várja, hogy kései leszármazottai újra vissza találjanak a hit útjára.