Krisztus a Király!

Hatalmas tömeg imádkozott a Kárpát-medencében az Oltáriszentség előtt 2017. november 25-én, Krisztus Király főünnepe előtt ugyanabban az időben. 17 órától Egyeken is 95-en borultak le a Királyok Királya előtt. Néhány résztvevő személyes tanúságtétele ízelítőt ad arról a megszámlálhatatlan lelki ajándékról, amellyel elhalmozott bennünket az Úr! A legfiatalabb szentségimádó kistestvérünk 5 éves, a legidősebb 82 esztendős volt, bár a legeslegfiatalabb Anna Janka, aki még csak 13 hetes és édesanyja pocakjában élhette át a Szentségi Jézus előtti órát. Micsoda kegyelem egy magzatnak már ekkor Jézus közelében lenni!

„Csend. Béke, nyugalom a lelkemnek, a lelkemben. Találkozás a családdal, a barátokkal, a barátunkkal: Jézussal. Gondolatok, érzések, kérések találkozása. HÁLA.” (Mónika)

„A szentségimádás során felismertem, hogy milyen ritkán beszélek Jézussal úgy mint a legjobb barátommal, és hogy kevéssé vonom be őt a hétköznapi dolgaimba. Úgy szeretném hogy az elkülönített időkön, és a szokásos témáinkon túl, gyakrabban beszélgessek Vele, úgy mint azzal a Személlyel, aki legközelebb áll hozzám minden szempontból, és ehhez mérten, aki leginkább kíváncsi, és érdemes arra, hogy megosszam vele életem örömét, gondját, baját.” (Dani)

„A szentségimádás után lelkileg megkönnyebbültem és felszabadultnak érzem magam.” (Katalin)

„Felismertük hibáinkat, elfogadtuk Isten kezébe helyeztük,és törekszünk azok kijavítására. Megkönnyebbülést éreztünk, hogy lelki gondjainkat megoszthattuk Istennel. Még jobban bízunk és reméljünk Istenben, ne aggódjunk mert Ő mindig az üdvösség felé vezet.” (Gizella, Petra, Noémi)

„Nagyon jólesett a csendben levés. A felolvasott gondolatok sokat segítettek. El vagyok mostanában keseredve, de rájöttem, hogy olyan sok mindennek lehet örülnöm is.” (Tündi)

„Ilyen hosszú szentségimádáson még nem voltam, de nem unatkoztam. Mert a csendben azon gondolkodtam, amit az atya felolvasott. Én azt kértem Jézustól, hogy a szombati hegedű koncertem jól sikerüljön.” (Benedek 9 éves)

„Engem az a rész érintett meg, hogy amikor szomorú vagyok, akkor is ott van velem Jézus. A nehézségeimben pedig kérem Jézust, hogy segítsen nekem. Egyébként én minden nap, leginkább este szoktam beszélgetni vele, mint Olyannal, akivel mindig szívesen beszélek. Szeretném, ha ez mindig így lenne!” (Ágoston 12 éves)

„Szeretem a szentségimádási alkalmakat. Bár nagyon igyekszem napközben folyamatosan az Ő jelenlétében lenni, szólni Hozzá, ilyenkor sikerül csak Vele beszélgetni. A mai alkalom különlegességét ezen túl az adta, hogy az ország és a világ különböző pontjain, abban az egy órában nem csak én kerestem a társaságát.” (Ágoston 36 éves)

„Sok minden átjött nekem ma este a szentségimádás alatt. Először is a fények hogy csak az oltár volt megvilágítva, hiszen Krisztus a fény, és mi a követői vagyunk, akiket a helyes útra terel! Az Oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust imádjuk, szeretjük. Jobban figyeljünk Jézus szeretetének jeleire!” (Anita)

„Olyan részeket olvastak fel, amik bennem is megfogalmazódnak általában. Szinte lelkembe láttak. Ez az egy óra rádöbbentett arra, hogy mennyire felületesen gondolkodtam eddig Istennel való kapcsolatomról. Sokkal többször kellene ilyen elmélyülő belső beszélgetésben kapcsolatot keresni Vele, odaszánni az időt és valóban őszintén beszélgetni. Ne csak néhány lopott pillanatban szólni hozzá. Szégyen vagy nem, de még nem voltam soha szentségimádáson. Ez volt az első alkalom és kellemes élmény volt, nem erre számítottam, de többet kaptam, mint amit gondoltam. Jó hogy elmentem!” (Kati)

„Ennyire közel mint akkor még nem éreztem magamhoz Jézust. Szinte a fülemben csengtek szavai,ahogyan bíztat, és segít a hétköznapok nehézségein túllépnem. Behunytam a szemem közben, és úgy éreztem ott van mellettem, fogja a kezem. Csodálatos élmény volt. Szeretetet és teljes megkönnyebbülést éreztem, hogy nem vagyok egyedül a problémáimmal. Mindent köszönök.” (Enikő)

„Számomra a szentségimádás felüdítő volt. Jó volt időt szakítani az imádságra erre az időre. Hasznos volt egy időre elmélkedni magamban, és egy kicsit jobban megismerni magam.” (Tomi)

Igyekeztem az első sorba ülni, hogy minél közelebb legyek az Úr Jézushoz! A hála óráját éltem át! Bizalommal térdeltem Jézus elé kéréseimmel, de éreztem, hogy szavaim nélkül is tudja mire van szükségem! Tiszta szivemből kértem, hogy csak az Ő akaratát teljesítsem! Megkönnyűlt lélekkel és csordogáló könnyeimmel köszöntem meg, hogy gyermekévé fogadott! (Erzsike)

Fotó: Papp Ágoston