Karitász bál Egyeken
Szép és kellemes estét kívánva nyitottuk meg az első alkalommal megrendezésre kerülő Karitász Bálunkat Egyeken. Ami ehhez hozzájárult elsősorban az, hogy –hálás szívvel- sokan elfogadták a meghívásunkat. Vegyesen, 3 évestől – a 80 évesig, mintegy 130 fő töltötte velünk, együttes érzéssel az estét. A bál gondolatát korábban a Debrecen- Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász igazgatója, Mészáros László vetette fel körünkben, s a jó ötletét megfogadva jutottunk el az est létrejöttéig.
Megtiszteltetés volt számunkra, hogy László népes családjával érkezett hozzánk, bőkezűségükkel, s természetes jókedvükkel mintát nyújtva nekünk. A bál köszöntőjében elhangzott, hogy Egyeken, az egyházon belüli karitász szervezett munkáját elsőként 1996-ban Báránkó Andrásné kezdte el – az akkori egyeki plébános-, Gáspár Mátyás atya felkérésére. Marika néni a mai napig lelkiismeretesen, aktívan részt vesz az egyház életében, s minden szabadidejét annak szenteli. Így jutott el oda, hogy idén ő is érdemelte a legkiválóbb karitász munkatársaknak járó Caritas Hungarica díjat. A díjátadón kapott kitüntetés tárgyait az est folyamán megtekinthettük: az elismerő oklevelét a falon kifüggesztve, illetve Marika néni viselte a karitász jelvényét. Vezetőink, plébánosunk egyaránt gratuláltak Marika néninek, s köszöntötték őt. Gáspár Mátyás atya papi teendői miatt nem tudott testben velünk lenni, de idézve szavait a következőt üzente: -„Szívből örülök ennek a kezdeményezésnek, és kívánom, hogy a karitász bál megrendezése legyen közösségépítő az egyházközség hívei körében és gyümölcsöző a bajba jutott családok számára.” – Köszönjük Mátyás atyának! Kedves családja kísérte el Miluczky Attila polgármester urat, aki maximális támogatással segíti mindenkor a karitász munkánkat. Köszönet érte! Ecsedi János alpolgármester úr feleségével érkezett. János sűrű kérésünkre a karitász egyes élethelyzetének megoldásait rugalmasan kezeli és gyorsan, hatékonyan intézi. Feleségével mindketten segítőkészek felénk! Köszönjük! Együtt báloztak velünk az egyházi fenntartású iskolánk és óvodánk vezetősége és munkatársai. Kirilla Pált és kis családját újszülött érkezése marasztalta otthonukban. Körünkben örülhettünk Tóth Istvánné Ancikának és párjának. Bódi Istvánnak és feleségének. Ők és az intézmény dolgozói mindannyian külsős karitász tagként figyelnek, s ügyelnek a rászoruló családokra, s gyermekeikre. Köszönthettem az egyházi képviselő testület és az Egyek Nagyközség Önkormányzati képviselő testület tagjait és övéiket. Örömteli érzés töltött el, hogy körünkben üdvözölhettem a nyitott szívű családokat, házaspárokat, akik megszólításunkra felfigyelve jöttek el a bálba. Több gyermek is ellátogatott, bízva egy jó bál hangulatában. Jutott egy gyermeknek szóló díjátadás is aznap estére. Az idén ünnepelte az egyházmegyei karitászunk megalakulásának a 25. évfordulóját, s a jubileumi rajzpályázatra beérkezett művek közül a zsűri az egyeki Szent János Katolikus Iskola 7/a osztályos tanulójának, Farkas Norbertnek a rajzát 3. helyezettként emelte ki, itt került sor a díj átadására. A Karitász csoportunk minden megjelent tagját örömmel láttuk, s a nevükben is mondhatom, hogy mi pedig örömmel néztük a bál megszervezésének gyümölcsét. Fontosnak éreztem megköszönni családtagjainknak, hogy lelkesedésünket tapasztalva támogatnak minket önkéntes tevékenységünkben! Papp László, Laci atya, csoportunk tagja, boldogságot, lelkesedést adó szavaival nyitotta meg a bál lelki kapuját! Mindannyian egy célért gyűltünk össze, amellett, hogy egy nagyon jó estét töltsünk el, egy közösségben- a kitűzött cél nemes, hogy a krízishelyzetbe kerülő családoknak megfelelő segítséget tudjunk nyújtani.
A karitász bálunk keretéül a népzene szolgált, a Szeredás Népzenei Együttes húzta a talpalávalót az est folyamán. A debreceni Szeredás Együttes 1993-ban alakult, tagjai aktív, a magyar néphagyományok iránt elkötelezett népzenészek, néprajzkutatók, előadóművészek. Az Együttest 2003-ban Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Csokonai díjjal 2008 novemberében pedig, Kölcsey-díjjal jutalmazta. Énekesünk Ecsedi – Oláh Petra volt, aki a szemünk előtt cseperedett, köztünk volt büszke édesanyja, családja, s egykori pedagógusai, akik már korán felismerték Petra tehetségét, s csírájában táplálni kezdték zenei mivoltát. Petra elsődleges célja a népzene népszerűsítése, s ezt tette a bálon is, áldott állapotban is, örömtől ragyogva. A műsorunkban elsőként Petra énekcsokrát hallhattuk. Ezt követően a Sárközi táncot felelevenítve kezdődött el a tánc, a kezdőként fellépő Egyeki Hagyományőrző Néptánccsoportunkkal. Majd – egy szintén egyeki nevelésű fiatalt-, egy ifjú táncost Ferencz Gergőt szólítottam a színpadra, aki a Debreceni Hajdú Táncegyüttes tagjaként egy Hortobágyi botoló előadásával érkezett hozzánk. Párját, Lajtos Líviát egy hajdúsági friss csárdás erejéig táncra kérte. Ami egy nagyszerű lehetőség, hogy a Felszállott a Páva c. műsorában szerepelhetnek Gergő, tánccsoportja és Petra egyaránt, ezért kértük a nézők szurkolását, s a szavazataikat. A finom vacsorát a Szeredás színvonalas előadása kísérte. Mindenki fülében, lábában, szívében, megindult, felpezsdült a zene, az ének, a tánc szeretete, s így vacsorát követően lehetőséget adtunk a folytatásra. Oláh Gergely táncosunk a táncházért vállalta a felelősséget, s a kedves vendégeinket a tánctérre csalogatva járatta el a néptáncok táncát. A – többségben lévő- bátrabbak többszöri, hosszas, de gördülékeny tánctanítás, gyakorlás során sajátíthattak el egy-egy tánclépéssort, ami végigkövette az egész bál hangulatát, ritmusát. Akik lába az asztal alatt kopogta az ütemet, s a szívük zenére lüktetve dobogott, ők boldogok voltak a találkozástól, a közös beszélgetéstől, az ünnep erejétől. Segítsen, hogy segíthessünk megszólítással helyeztünk el egy perselyt, ebbe gyűjtöttük az adományokat, illetve a tombolajegyek értékét is. Több mint kb.120db felajánlott ajándék csomag talált nyertesre, köztük ajándéktárgyak, könyvek, képek, utalványok kerültek kisorsolásra. A nagyon sok értékes ajándék közül főbb nyeremény volt a Patkós csárdába szóló vacsorameghívás, 15 000 Ft-os Coop-os vásárlási utalvány, illetve Mészáros László felajánlásából egy élő fiatal birka lelt gazdára. Tehát érdemes volt tombolát váltani, ezzel is támogatva a nemes célt.
A szépen és kellemesen kikerekedett estét a házigazda, a Szent Ferenc Karitász csoport tagjai és a magam nevében köszönöm mindenkinek. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik bármilyen formában részt vettek a bál megszervezésében, lebonyolításában, akik támogatásukat, felajánlásaikat, adományaikat nyújtották, s nyújtják! Egy ilyen, illetve hasonló bál megszervezésére csak buzdítani, biztatni tudom a karitász testvéreinket, hiszen több szempontból is megéri, több oldalról, többféle erényt, értéket, s szeretetet adhatunk, kaphatunk, s továbbadhatunk!
Szintén Mátyás atya írta, hogy meg kell fontolnunk Kempis Tamás szavait, amit a Krisztus követésében olvasunk: “Aki jártas a kegyelem ajándékában, az nem lesz oly vakmerő, hogy bármi jót magának tulajdonítson. Azok pedig, akik Istennek tulajdonítják mindazt a jót, amiben részük van, egymástól nem várnak dicséretet, hanem csak arra a dicsőségre törekszenek, amely Istentől való, és azon vannak, hogy bennük és minden szentben Isten dicsőüljön meg minden fölött, mindig csak erre törekszenek. Legyünk hát hálásak a legcsekélyebbért is, akkor méltók leszünk arra, hogy többet kapjunk.”
Pappné Fekete Mónika
Szent Ferenc Karitász Csoport
Fotó: magánarchívum