Jó fa, jó időben, jó helyen, jó gyümölcsöt terem – Dr. Berkes László mezőkövesdi plébános emlékezése
Az Egyekről Egyekre című jubileumi előadássorozatunk szívében, annak közepén járunk 2018. május 16-án. Dr. Berkes László pápai prelátus, a Mezőkövesdi Jézus Szíve templom plébánosa előadó vendégünk a Szent József plébánián. Mesél az életéről és szolgálatáról, emlékezik és emlékeztet.
Előadásának gondolatmenetében vezérfonal volt az idő és a hely. „Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.”- fogalmazta meg bölcsen Hippói Szent Ágoston. Bevezető gondolatai között Berkes atya az időt, mint megfoghatatlant, az ember kezéből kifolyó, gyorsan elszállót állította szembe a hellyel, amely állandó, rögzített dolog az életünkben. Különösen igaz ez az állandóság szülőhelyünkkel kapcsolatosan. A wikiszótár szerint a szülőhely az a hely, ahol valaki a világra jött.
Berkes atya itt, Egyeken jött a világra. Ahogy maga fogalmazta: „paptermő” vidék ez, hiszen akkoriban vele együtt, nem kevesebb, mint hat pap termett Egyek földjén, gyökerezett-e talajban. László atya hivatása is innen ered, itt pergett a magvetés, a hit csirái itt fakadtak, s növekedtek benne. Az első meghívása tizenéves korában történt, amikor is először mondott határozott igent Dr. Lóczy Károly akkori plébános azon kérdésére, hogy: „- Mondd meg, pap akarsz lenni?!” Hivatásának gondozásában, irányultságainak alakulásában meghatározó szerepe volt Szabó Imre Dávid akkori káplán példájának, szolgálatának és emberségének. Pappá szentelése után László atya kilométerekben mérve is nagy távolságra került szülőhelyétől, Egyektől, de amíg édesanyja itt élt mindig ide járt haza: „ mert a hely mindig tart, a szülőföld nem megváltoztatható” – mondta. Berkes atya örül, hogy ebből a helyből, Egyekből nőtt ki, innen erednek gyökerei, itt szerezte meg a biztos alapokat. Az iskolában, kisdiák korában egy dolgozatot írtak magyarból, hogy mi lesz 2000-ben. Ő akkor a világ közepének képzelte Egyeket, ahol az autópályák összeérnek. Volt olyan társa, aki azt fogalmazta, hogy talán már nem is létezik akkor ez a település.
Most 2018-ban, Berkes atya örömmel állapította meg, hogy Egyek él és virul településként és egyházilag is. Különös örömét fejezte ki a „változatos fiatalság” láttán, akik az előadásán szép számmal jelen voltak és érdeklődéssel vele együtt a múltba utaztak, hogy aztán megérkezzenek a közösségi ház otthonos derűjébe, s a szeretetvendégség bősége mellett folytassák a személyes beszélgetést falujuk nagy szülöttével.
Berkes atya sokszor repült már életében átvitt és valós értelemben is. Útjai során az erőteljes, gondviselő Isten mindig mellette volt. „Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz, hűsége a védőpajzsod”
A 91. zsoltár általa idézett soraival köszönjük meg az ő szolgálatait. „Kívánjuk, hogy a fa mely itt gyökerezett sokáig, sok jó gyümölcsöt hozzon”- szavak kíséretében köszönte meg Papp László plébánosunk, településünk szülöttének a jubileumi találkozást.
Farkas Éva tanító
képviselő testületi tag
Fotó: Papp Ágoston