A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? Marosán Csaba színművész előadóestje Egyeken
A hétköznapjaid mentális felfrissítésére vágytál? Akkor jó helyen jártál 2021. június 29-én az egyeki Szent József Plébánián, ahol Marosán Csaba kulturálisan szórakoztató előadásával színesítette életünket.
Marosán Csaba, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja személyesen hozta el nekünk az irodalom sokszínűségét az életvidám egyéniségén keresztül közvetítve. Célja, hogy minél szélesebb rétegben megismertesse, felelevenítse, megszerettesse az irodalom nagyszerűségét. Céljához vezető utat lelkesedéssel éli meg, az irodalmi tartalmat elszántsággal adja át közönségének. Az előadás, –amit hozott nekünk- a „Humor az irodalomban” címet kapta. Műsorát könnyed természetességgel mutatta be. A jókedv minden résztvevőre hatással volt, derűs könnyekig nevettetve mozgatta meg rekeszizmainkat.
Színészünk a maradandó nyelvi alkotások tanításának, átadásának, és befogadásának változásáról, megújításáról beszélt sokrétűen szemléltetve azt. A modern technikák felhasználásával mutatható ki például, hogy az egyetemes magyar költészetünk legnagyobb szókinccsel rendelkező költője: Arany János, kinek szóhasználata egyedülállóan kiemelkedik a tollforgatók köréből. Őt követik: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor -„Elhull a virág, eliramlik az élet.”- legszebb mondatával, majd Ady Endre, József Attila a legnagyobbak közül, akik bőkezűen forgatták a magyarság szókincsét. Megállapítható, hogy mely szavakat használta legtöbbször az adott költő. Arany János költészetében vezető helyen áll a „szép” szó. Előadónk többször szépszóval játékra hívott minket megmozgatva agytekervényeinket.
Megtudhattuk, hogy azok a személyek, akik valaha letettek valamit a magyar kultúra asztalára, nagyon sokan a magyar népköltészetből, népművészetből merítettek saját munkásságukba. Népdalaink sok érzelmet, mondandót takarnak. Egy-egy népdalban elrejtett üzenetnek fontos szerepe volt, és milyen jó lenne, ha napjainkban is az lenne. Többek között a szövegekben használt piros szín a szerelem fellángolását jelezte, a sárga, a barna annak apadását, vagy a lánykérésnél az asztalra helyezett alma is jelentéssel bírt.
Marosán Csaba tiszta énekhangjával is megajándékozott minket, többször dalra fakadt, és a közönséget is megénekeltette közismert, közkedvelt dallamokkal. Kérte, hogy a dalszövegek közérthető nyelven való megfogalmazásával igyekezzünk ráébreszteni magunkat a nóta valódi tartalmára. Ne engedjünk a modern, sokszor értelmét csorbított rövidítéseknek csupán a dallamra hagyatkozva. Az udvarlás, a csábítás is történhet az irodalmi paletta felhasználásával, de fontos, hogy abban is tudjuk megválasztani a helyes utat. A tréfa, a humor kedvéért hozott elrettentő szerelmesverssel is szórakoztatott minket vendégünk: „Szeretlek én, mint virslit a kutya, ha mással látlak megüt a guta.” –hasonlat egyike is elhangzott. „Rímhányó” Romhányi József viccesen rímes költészetével mindenki arcára nevetést csalt kiváló, színvonalas előadásmódjával fűszerezve. Ezek közül kedvenceim egyike: a Marhalevél, melyben szerelmet vall egy tehén, aki „szerelmes lett egy szép bikába”.
Továbbá a humor keretén belül a magyarokat általánosságban ismertető tulajdonságokat összegyűjtve mosolyogtatott meg minket, pl. ami szinte minden magyarra jellemző, hogy ha sok répát eszel, jobban tudsz fütyülni – mondás.
Marosán Csaba és társai mindenkori személyes közelségének hiányában az irodalom iránti szomjunkat könnyen olthatjuk akár egy vers egy könyv olvasásával, de a modern technikának köszönhetően virtuálisan, interneten is hallgathatunk verseket, műveket. Fejezzük ki ezután értékes verssel, népdallal, idézettel önmagunkat! Írjunk, olvassunk, hallgassunk, üzenjünk az irodalom tartalmával, rímjeivel, ritmusával, hangulatával! Betűzzük tovább a verssorokat, hogy ne tűnjenek el a ránkmaradt alkotások! Adjuk át gyermekeinknek is az ilyen igazi értékeket is! Tehetjük örömünkben, bánatunkban, komolyan, viccesen, humorral…irodalommal, és Marosán Csabával. – „Szeressük egymást, és humor mindig legyen a zsebünkben, mert humor nélkül az élet nem sokat ér!”- mondta.
Kiváló előadónk megmutatta, hogy a – ma már- leghétköznapibb cselekedetünk, pl. a fényképezés közben is művelhetjük a magyar nyelvet érdekes, ízes nyelvtörőkkel is, amik vidámságot csempésznek lelkünkbe, valódi, őszinte mosolyra igazítják magyar ajkunkat. A pezsdítő magyar nyelv sokszínűségét és szépségét felfedezve ízlelgessük, szokjunk rá a szép magyar nyelvre, és meglátjuk, rabul ejt.
Pappné Fekete Mónika
Fotó: PlebaniaTeam
