Februárban is folytatta útját közösségünk pártfogója
Ismét eltelt egy hónap, és az elmúlt hetekben négy családot ajándékozott meg látogatásával Szent József.
Elsőként a Lengyel családnál vendégeskedett, akik így írtak élményeikről:
“A Szent József szobor első alkalommal vendégeskedett a mi otthonunkban. Mikor Laci atya bejelentette, hogy újra útjára indul a vándorszobor nagyon megörültünk.
Nagy szeretettel és egyben izgalommal vártuk a hetet, hogy hozzánk is eljöjjön. Az „izgalom” talán azért, hogy egyáltalán alkalmasak leszünk e Őt otthonunkban fogadni.
Úgy érzem családommal elindultuk azon az úton amely a közös imák erejével még közelebb hozza egymáshoz családunk tagjait.
Mindennap közösen mondtuk el az imákat, s most már látom, hogy képesek vagyunk találni alkalmat a közösen mondott imádságokra, a közös hálaadásra.
Az imádság ereje áthatotta gyermekünk s keresztgyermekeink szívét is, hisz a közös imádságaink alkalmával örömmel kapcsolódtak be a hálaadási cselekvésekbe.
Hatalmas és csodálatos lelki „vitamint” kaptunk a Szent József vándorszobor jelenléte által.
Hálásan köszönjük, hogy otthont adhattunk a Szent József vándorszobornak.
Ó, Jézus, add, hogy családjainkban béke és egyetértés uralkodjék,
Hogy tiszteletben tartsák az imát és Isten törvényét,
És hogy a törvény megtartása ennek szeretetét is jelentse. “ – írja Szent XXIII. János pápa
A második héten a Radics család fogadta be Szentünket, akik így írták le tanúságtételüket:
“Amikor megtudtuk, hogy ismét útra kel Szent József, örömmel íratkoztunk föl a befogadó családok közé, hiszen a családok példaképének tekintjük Szent Józsefet.
Másképp alakult a család imaélete, mint ahogy elterveztük, mindenki csendben magában imádkozott. Csendes nyugalomban telt Szent József nálunk töltött ideje.
Mindenkinek volt ideje elgondolkodni, és megfogalmazni az elhatározást, hogy mit szeretne önmagában megváltoztatni, és jobbá tenni, hogy a családi kötelék megerősödjék és mindenki megtalálja az Istenhez vezető utat.
„Ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.” (Jn 4,12)
A harmadik héten a Kiss család otthonába látogatott el kedves Szentünk szobra, így fogalmazták meg a meghatározó élményeiket és üzenetüket:
A Szent József szobor első alkalommal a 2018-as év 22. hetében vendégeskedett szeretett családunk körében. A 2021-es év 6. hetében, a házasság hetében, immáron második alkalommal került otthonunkba, ahol nyitott szívvel és nagy örömmel fogadtuk.
Áldásként ért a hír, mikor Laci atya bejelentette, hogy ismét lehetőség van a szobor befogadására. A közös esti imák ráébresztettek arra, hogy, micsoda kiváltságban van részünk: Isten feltétlen szeretetében.
Cseri Kálmán szavait idézve:
„Ha gyermekeinknek imádkozó anyjuk- apjuk volt, akkor az ige ott marad a szívükben, és előbb-utóbb feltétlenül kikel, néha évtizedek múlva, és gyümölcsöt terem.
És ha pozitív példát láttak, akkor az akaratlanul is meghatározza az életüket, és előbb- utóbb követni fogják azt. Ha hangzik értük az imádság, akkor védve vannak még ebben veszélyekkel teli világban is, mint amiben mi élünk.”
Úgy gondolom, hogy megmaradtunk szeretetben, az imádságot visszahoztuk otthonunkba, így átélhettük azt az összhangot, azt az örömteli szeretetet, amely örökre összeköt bennünket. A nap izgalmai után gyakran csak egy „apróságra” van szükség, hogy a gyerekek megnyugodjanak, és békésen álomba szenderüljenek. Az esti szertartás, az imádkozás éppen ilyen „apróság”. „Az ember legszebb feladata imádkozni és szeretni. Imádkozzatok és szeressetek, mert ez az ember boldogsága a földön.” (Vianney Szent János) Hálás szívvel köszönjük, hogy otthonunkba fogadhattuk egy hétre a Szent József vándorszobrot!
Február utolsó hetében a Tardi családhoz látogatott el a Szent József szobor, így fogalmazták meg a héttel kapcsolatos élményeiket:
„2021 februárjában először látogatott el hozzánk a Szent József-szobor. Nagy várakozással és szeretettel fogadtuk.
Ezekben a napokban Szent József valóban házunk ura, kis családunk patrónusa lett. Munka után hálatelt szívvel, nyitott lélekkel ültük körül a szobrot.
Egymás között felosztva előre felkészültünk az aznapi elmélkedésre. Először mindig közösen imádkoztunk Szent Józsefhez, majd a felajánlás következett.
A család téma külön prioritást élvezett. Eleget szerettünk volna tenni annak a felszólításnak, miszerint valósítsuk meg Jézus szeretetét családunkban, ezért felajánljuk Neki magunkat.
A közös imádkozásba mind jobban belemélyedve egyre inkább beigazolódtak Boldog Adolf Kolping szavai:
„A világ elképzelhető legnagyobb kincse, amire az ember beleszületve rátalál, ahol utolsó búcsúra nyújtja kezét: az a család. Még akkor is, ha valaki nem ismeri föl ennek valódi értékét.”
Rájöttünk, hogy a család boldogságához nem is kellenek olyan nagy dolgok, amelyek számunkra elérhetetlenek. A család boldogságának eléréséhez hozzájárulnak az imák. Ima a családért, szülőkért, gyermekekért, hitvestársért.
Világossá vált számunkra, hogy mi-mindenért vagyunk, lehetünk hálásak. Ezután még inkább értékeljük ezen kiváltságainkat.
„Istenünk, te ragyogó példaképnek állítottad elénk a Szent Családot. Segíts, hogy nyomában járjunk, gyakoroljuk erényeit!”
És ez a gyakorlás nem is olyan nehéz, csak rajtunk áll. A Szent család fejének befogadása elindított bennünket ezen az úton.
Köszönjük ezt egyeki missziós küldetését teljesítő kedves szentünknek, Szent Józsefnek!”
Tóthné Szincsák Erika
(Szent József vándorlásának felelőse)
