Újszentmargita
Társegyházközség. Alapítva: 1892. A templom építve: 1895-ben. Titulusa Árpád-házi Szent Margit. (templom búcsúnapja: július második vasárnapja). Harang két darab. Anyakönyv: 1892. Hist.Dom. van. (rendszertelenül vezetve.) Lakosok: 1602. Római katolikus: 1095. Görög katolikus: 25. Református: 198.
Társegyházközség, Egyek látja el. A falut Szent István adományozta az egri püspökségnek, de 1241-ben a tatárok elpusztították, az iratok megsemmisültek, ezért 1261-ben az egri püspökség oklevélben erősítette meg birtokjogát e terültet fölött. A középkori templom helyét 1952-ben régészeti kutatásokkal hitelesítették. A falu neve a középkori templomának védőszentjére, Antiochiai Szent Margitra utal. Bakócz Tamás (1492-97) egri püspök, esztergomi érsek (1501) Szentmargitát az Egri Káptalannak adományozta és száz éves református birtoklási megszakítással – káptalani birtok maradt 1945-ig. 1863-ban a káptalan a pusztaszentmargitai uradalmi épületében felállított egy házi kápolnát, 1889-ben felépítette a paplakot, és 1891-ben önálló plébániát létesített (előzőleg Polgár fíliája volt). Első plébánosa Frank Károly. Az 1863-ban létesített kápolna helyett a káptalan 1893-94-ben új templomot építtetett, melyet Árpád-házi Szent Margit tiszteletére 1895. szeptemberében áldottak meg. A Szent Margit főoltárkép F. Sajósy Alajos (1836-1901) festőművész alkotása. Az orgona 1895-ben készült, Angster József és fia pécsi gyárában. A hangszer egy manuálos, tizenegy regiszteres. 1895. augusztus 4-én a soproni harangöntőktől származó két új harangot helyeztek el a templomban, az egyiket Szűz Margit tiszteletére /439 kg/ a másikat Szent Tamás apostol tiszteletére /248 kg/. Előtte egy haranglábon álló 1773-ból származó mintegy 120 kg-os harang jelezte a szentmisék kezdetét. A templomot 1975-ben, majd 1995-ben renoválták. Az új liturgikus tér kialakítása 1975-ben történt, Borsos János plébános idején. Az 1889-ben épített plébánia épületet 2002-ben Gáspár Mátyás egyeki plébános tataroztatta. Az épületet jelenleg az egyházközség bérleményként hasznosítja. A templom előtt és a temetőben van egy-egy kőkereszt. A templom előtt millenniumi emlékként egy Szent Istvánt ábrázoló kopjafa áll. Újszentmargita 1947-ben alakult önálló községgé, a Polgárhoz tartozó Pusztaszentmargita és más tanyák egyesítéséből. 1998 óta Egyek látja el.
Újszentmargitán szolgáló plébánosok és káplánok az alapítástól napjainkig
- Bányász Sándor esperes-plébános 1891-1892
- Mózer Béla káplán 1891-1892
- Szabó István káplán 1891-1892
- Krich Mihály káplán 1891-1892
- Frank Károly plébános 1892-1903
- Kiss Balázs h. plébános 1903-1903
- Bencze Lajos h. plébános 1903-1903
- Panulin Péter plébános 1903-1916
- Novák Károly h. plébános 1916-1918
- Sajtos Zoltán káplán 1916-1918
- Halász József plébános 1918-1931
- Harsányi József plébános 1931-1945
- Erős István káplán 1935-1935
- Fülöp Sándor káplán 1935-1935
- Varga Sándor káplán 1936-1937
- Mosonyi József káplán 1937-1937
- Szepessy Sándor káplán 1937-1938
- Szily Jenő hitoktató 1938-1938
- Csutor Imre káplán 1938-1939
- Zeiner Vilmos káplán 1938-1938
- Mata Miklós káplán 1939-1940
- Balogh Jenő káplán 1941-1943
- Kerékgyártó Antal káplán 1941-1945
- Kerékgyártó Antal plébános 1945-1946
- Gulyás István plébános 1946-1949
- Sándor Lajos káplán 1946-1949
- Demeter István plébános 1949-1958
- Sándor Lajos káplán 1949-1954
- Sajtos Zoltán h. káplán 1955-1955
- Engel Ferenc káplán 1955-1957
- Knorr Ignác káplán 1957-1959
- Fülöp Sándor plébános 1958-1962
- Stibál Károly káplán 1959-1960
- Vankó Ferenc káplán 1960-1961
- Zajdon János káplán 1961-1961
- Kiss Lajos káplán 1962-1962
- Németh Antal Grácián plébános 1962-1964
- H. Tóth Lajos káplán 1962-1963
- Csordás Imre plébános 1964-1970
- Könyves Tóth Gábor plébános 1970-1971
- Buth Sándor h. plébános 1971-1971
- Borsos János plébános 1971-1988
- Német János plébános 1988-1991
- Antal Ottó plébános 1991-1998
- Gáspár Mátyás(Egyek) plébános 1998-2002
- Panyi József (Egyek) plébános 2002-2010
- Papp László (Egyek) plébános 2010-2022
- Gyetkó László (Egyek) plébános 2022-