Templomuk védőszentjét köszöntötték Újszentmargitán
779 éve született királylány példája miatt gyűltünk ma össze, aki példát adott a másokért vállalt engesztelésre, és ott égett el, mint jó illatú tömjénáldozat 28 éves korárban, a Nyulak szigetén, mely ma az ő nevét viseli. – kezdte ünnepi prédikációját Papp László plébános, az újszentmargitai római katolikus templomban búcsúra összegyűlt hívek előtt.
Amikor megfogant édesanyja méhében, sorsdöntő és nehéz korszakot élt a magyar nemzet. Apja, IV. Béla és akik életben maradtak menekültek Dalmáciába, hogy menthessék, ami menthető.
Ekkor született meg a felajánlás gondolata a király és felesége lelkében, hogy Istennek adják engesztelő ajándékul születendő gyermeküket.
Margit olyan áldozat lett, amilyennel nem minden nemzet dicsekedhet szentjei sorában. 1270-ben halt meg. Szentté avatására csak 1942-ben került sor (79 éve), és ez a tény is igazolja, hogy ma is tanulhatunk tőle, megértve és követve a másokért vállalt engesztelésben.
Az áldozatot vállaló keresztény nem csak a maga által okozott károkat akarja jóvá tenni, hanem mások bűneiért is vezekelni akar.
Korunkban, amikor mindenki menekülni akar a szenvedésektől és nehézségektől, talán idegenül hat ez a fajta lelkület.
Ám amikor annyian elszakadtak Istentől, mint korunkban, nem tehetünk mást, mint védőszentünk nyomába lépünk és hittel vállaljuk életünk szorgos munkájának áldozatát.
Nemde ez az újszentmargitai maroknyi katolikus közösség feladata is? – tette fel a kérdést a plébános.
Hogyan tudunk másokat is közelebb vezetni Istenhez, ha nem a nap mint nap hősiesen vállalt, csendes áldozatvállalásunkkal.
Szent Margit közbenjárását kértük az ő litániájának elimádkozásával is a szentmise végén.
Fotó: Sándorné Csuhai Edit