Negyven év mosolyát megköszönni jöttünk össze

Boldogulásod híre nem a pletykaújságokban jelenik meg, vagy a történelemkönyvekben, hanem felhőtlen mosolyodban. És azokéban, akikért élsz. / Kornis Mihály /

Dr. Hegedüsné Jámbor Valéria a Szent János katolikus iskola pedagógusa, egyházunk képviselője, s a falu lakosainak kedvesen mosolygó Valikája, 40 éve szolgál a pedagógia oltárán. Nevelő-oktató munkáját megköszönni jöttünk össze november 7-én iskolánk nevelői szobájában. Kollégái, munkatársai, vezetői jöttünk, hogy osztozzunk örömében, s elrévedjünk a nyugdíjba vonulása alkalmából felidézett, tanítása során megélt emlékeiben. Valika felhőtlen mosolya ragyogott és őrködött mindig, minden tanítványa fölött, kiknek abban a szerencsében lehetett részük, hogy a tanító nénijüknek tudhatták őt.

Sokan voltak, több százan, kiket nem csak ábécére, de életre, hitre, emberségre is nevelt. Ők is köszöntötték és köszönték szeretetét szüleikkel együtt a mi köszöntésünk előtt, meghitt, kedves közösségben, osztályukban. Nem csak oktatott és nevelt, de tevékenyen vezetett is. Jelentős érdemei vannak az Egyeki általános iskola jó szakmai hírének megalapozásában.

Az önkormányzat és az iskola közötti jó kapcsolatot ápolta, mint önkormányzati képviselő tevőlegesen és érdemben is. Az óvodával folyamatos és gyümölcsöző volt szakmai együttműködése. A szülők köréből felé megnyilvánuló tisztelet és megbecsülés is beszédes mérői szakmai és emberi értékeinek. Vezetett munkaközösséget, többször volt az intézmény kiváló pedagógusa, a községi, „Az év pedagógusa” kitüntető cím birtokosa is lett. Legutóbb, tanév végén, „az intézményvezetés dicsérete” kitüntetéssel ismerte el jelenlegi vezetésünk munkáját. Pályázatoknak, programoknak, projekteknek volt a motorja szakmailag és tevőlegesen. A helyi versenyeket, például a dekorációs versenyt olyan mesteri szinten koordinálta, hogy azt mindig megnyerte az adott osztálya. A minőségbiztosításban, jutalmazási szabályzat kidolgozásában s kivitelezésében is biztosította munkájával a hozzáadott értéket, a nívót. Az iskolai feladatokat, annak igényes működését, jó hírének kimunkálását és megőrzését mindig sajátjának érezte. Szívvel-lélekkel, szakmaisággal, lelkesedéssel szolgálta nem csak az iskola, de a település jólétét is.

A katolikus hittant tanítva nevelt a hitre, készített fel az elsőáldozásra gyermeki szíveket. Mindig példát mutatott s volt nekik fáklya, mintaszerű életével és hitének gyakorlásával. Iskolánk igazgatója, Kirilla Pál köszöntötte őt ünnepi, méltó szavakkal mindünk nevében. Katolikus iskolánk lelki vezetője, Papp László atya vezette az éneket, mely az ő megérdemelt éltetésére hangzott tőlünk-neki. A szeretetvendégség, melyben Valika részeltetett minket, igen-igen finom volt, de legalább ennyire jól esett, nekünk megfáradt pedagógusoknak a felhőtlen, derűs együttlét, melyet bearanyozott az innen- is, onnan is felhangzó, gondtalan vidámság hangja. Köszönjük Valika!

Minden barátság azzal a homályos érzéssel kezdődik, hogy valahol már találkoztunk.
Mintha régen testvérek lettünk volna. Még inkább, mintha ikrek lettünk volna. S ezért a találkozás, csak viszontlátás.
Amikor pedig az ember barátjától elszakad, tudja, hogy ez a távozás csak látszat. Valahol együtt marad vele úgy, ahogy együtt volt vele a találkozás előtt. /Hamvas Béla/

Farkas Éva
tanító/képviselő testületi tag

Fotó: Bódi Viktor