Meghívottságunk, az egyház mai kihívásai – Előadás a jubileumára készülő egyeki plébánián
Foltozgattuk Krisztus köpenyét, akár ez is lehetne a címe annak az estének, amelyet az ökumené jegyében tartott meg az Egyeki Szent József plébánia közössége a Jubileumi készület központi rendezvénysorozatának első alkalmából.
A 2017. január 18-án 17 órakor megkezdett rendezvény előadója Törő András püspöki titkár volt.
Papp László köszöntő szavai után Czető Norbert Tiszacsege református lelkészétől hangzottak el mélyen szántó igei gondolatok a Krisztusi etalonról. Megvilágította számunkra gyakorlati példákon át, hogy a fel nem vállalt kereszténység és az elkényelmesedés komoly gátjaivá válhatnak Krisztus-követésünknek. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran nézzünk előre az igavonó Úr Jézusra, s tettre készen menjünk szembe a lelki ugarral.
Plébánosunk vezetésével imádkoztuk el a Szent József litániát, majd sor került a központi témára, Törő András: Az egyház mai kihívásai c. előadására.
Bevezetőjében püspöki titkár úr a litániából kiemelt invokáció magyarázatával három alapvetésre mutatott rá: gyökerek, önazonosság és Jézus Krisztus világossága azok, melyek zálogai a reményteljes jövőnek. Szemléletesen elénk tárta, hogy amennyiben egymás életében felfedezzük Krisztust, annyiban veszünk részt, az Ő szétszakadt köpenyének foltozgatásában.
Az egyház kihívásai között említette a meg nem értettséget, a megosztottságot, a sátán szétdobáló erejét, a bántalmazásokat, a házasság, család válságát. Az egyház fogalmát a Katekizmus hitelességével megvilágítva jutottunk el a hívők egyetemes közösségének gondolatához. Nagy kihívás a közösséghez való tartozás hétköznapokban való megélése is. Felgyorsult világunkban megváltozott az alapsejtnek, a családnak a funkciója is, pedig a közösség megélése, az élet szolgálata, részesedés a társadalom fejlődésében, részesedés az egyház életében és küldetésében, mind a család szent feladata kellene, hogy legyen. Egyházközösségek feladatai vonatkozásában a kihívások alapja, gyökere, hogy nem ébredünk rá saját hivatásunkra. Meghívottságunk újrafelfedezése nagyon fontos lépcső. Saját életközösségünkben kell szentek legyünk, ott kell, hogy meghalljuk Isten szavát és mindig a mában! Isten elsősorban hitet kér tőlünk: higgyük, hogy végtelenül szeret minket, s tevőleges szeretetünkkel megvalósul Isten terve az életünkben.
Megosztotta velünk előadónk kedvenc professzorának idézetét, mely a hallgatóság soraiból többeket mélyen megérintett: ”Vannak olyan álmok, melyek soha nem valósulnak meg, és vannak olyan valóságok életünkben, melyet soha nem álmodtunk meg.”
Az előadás végén házigazdánk summázta az elhangzottakat:” Az egyház kihívása, hogy felismerjük-e, hogy meghívottak vagyunk és, hogy igent tudunk-e mondani erre a meghívásra.”
Az előadóhoz feltett kérdések megválaszolásával, a továbbvitt, ébresztett gondolatok elmondásával folytatódott az est.
Szeretetvendégség előtt az Úr imádságát mondtuk el. Jó kezdet volt, teleház. Érdeklődve és imával várjuk a folytatást.
Farkas Éva pedagógus, egyházközségi képviselő testületi tag
Fotó: Papp Ágoston