Krisztus csodálóiból követőivé lenni – lelkinapot tartottak Tiszacsegén

A Tiszacsegei Római Katolikus Templomért alapítvány és az egyeki Szent József Plébánia rendezésében október 9.-én szombaton ismét megrendezésre került templomunkban, az immár hagyományos „Munkatársak lelki napja”.

A tiszacsegei, újszentmargitai és egyeki hívek közül 50 fő részvételével megtartott lelkinap a hagyományos mederben telt. Papp László atya köszöntése után közösen elimádkoztuk a zsolozsma napközi imaóráját, majd meghívott előadónk, Bökő Péter püspökladányi plébános elmélkedésének első részét hallgattuk meg.

Napunk mottója Ferenc pápa Budapesten elmondott beszédének egyik gondolata volt, mely szerint „Krisztus csodálóiból a követőivé kell válnunk”.

Sokszor úgy érezzük lelki gyógyulásra van szükségünk és ehhez olyan kapcsolatot kell találnunk, ahol gyógyulnunk kell. A gyors változások bizonytalanná tesznek, sokszor emiatt visszahúzódunk. Elzárkózunk és nem engedünk magunkhoz sokakat. Természetesen Jézus az, aki meggyógyíthat bennünket, lelkileg is. A hozzánk közel állók számára mi is üzenetet közvetítünk, különösen igaz ez gyermekeinkre. Nem mindegy tehát mit közvetítünk. Ha felismerjük hol állunk az úton, akkor tudunk csak tovább lépni. De akkor jó a tovább lépés, ha van hova visszatérni, és ez a hitem kell, hogy legyen, mint biztos pont.

Az életünk sokszor összeomolhat, de ebből kiválóan építkezhetünk. Gondoljunk csak Szent Pálra a damaszkuszi úton. Isten nem hagy a nyomorúságunkban bennünket. Elküldte Szentlelkét és a bűnbocsánaton keresztül visszavezet bennünket közösségébe.

Isten látja mik lehetnénk. Hogy tovább haladjunk az úton, abban nem lehet az életkor kifogás. Legyek akár idősebb, ebben a korban is szükségünk van a gyógyulásra, a növekedésre, a lelki fejlődésre.

Péter atya buzdított, hogy bátran tegyük Jézus elé gondjainkat. Gyógyulásunk lépései lehetnek, ha felelősséget vállalunk a tetteinkért, szeretetben vállaljuk a másikat és imádkozunk egymásért.

Az elmélkedés utáni kávészünetet követően, mely jó alkalom volt a kötetlen beszélgetésre, búcsúi szentmisére került sor. Ennek keretében Péter atya elmélkedésnek második részét hallgathattuk meg. Folytatva a délelőtt megkezdett elmélkedést, az Istenkép gyógyításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Míg a délelőtti gondolatok az önkép gyógyításának szükségességére hívták fel a figyelmünket, a szentmisében elhangzó üzenetet lényege az Istenről alkotott képünk tisztításáról szólt. Csak a helyes Isten-képpel rendelkező ember képes meglátni helyesen önmagát. Jézus arcának szemlélése, az Isten igéjének figyelmes hallgatása által látjuk meg, milyen az Isten. Le kell számolni a büntető, a rólunk tudomást sem vevő, a mesevilágba száműzött tehetetlen istenekkel, mert a mi Istenünk nem ilyen. Isten Jézus arcában ismerhető fel. Ezért a szentmise, a szentségimádás oly fontos alkalmak, amelyek által Isten gyógyítani tudja a róla kialakult téves, vagy torz képeket.

A szentmise után közösen elfogyasztottuk szeretetvendégség során újabb lehetőség volt az egyházközségek tagjai közötti beszélgetésekre, kapcsolataink elmélyítésére és szentgyónásra is. 1/2- 3-kor fórumot tartottunk, ahol a kérdésekre Bökő Péter atya válaszolt legjobb tudása szerint.

A napot szentségimádással zártuk, ahol mindenki személyes áldásban részesült.

Lélekben megerősödve távoztunk a nap végén, és ki- ki vitte magával a találkozás élményét. Nagy szükségünk van mindannyiunknak arra, hogy időnként a szentmisén kívül is találkozzunk egymással. Ápoljunk keresztény testvéreinkkel a kapcsolatot. Kiszakadjunk a hétköznapok rohanásából, taposó malmából. Ez a nap kitűnő alkalom volt erre is. Köszönjük mindenkinek a munkáját, aki lehetővé tette, hogy ez a nap létrejöjjön.

Tóth István
akolitus