Betegek kenete
“Beteg valaki köztetek? Hívassa el az Egyház elöljáróit, és azok imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó ima megszabadítja a betegeket, és az Úr talpra állítja. Ha pedig bűnöket követett el, bocsánatot nyer.” (Jak 5,14-15)
“A betegek szent kenetével és a papok imádságával az Egyház a szenvedő és megdicsőült Krisztusnak ajánlja a betegeket, hogy nekik enyhülést és üdvösséget szerezzen; sőt buzdítja őket, hogy tudatosan csatlakozzanak Krisztus szenvedéséhez és halálához és így szolgálják Isten népének lelki javát”. (LG 11.)
Beteghez bármikor szívesen megyünk, sürgős esetben azonnal.
A szentség felvételének feltétele, ha a beteg kórházban vagy otthon van: gyónás, áldozás (kegyelmi állapot).
Kérjük a testvéreket, hogy imádkozzanak beteg, haldokló testvéreinkért és időben szóljanak, ha környezetükben beteg testvér van!
Betegek kenete vagy utolsó kenet?
Szent Jakab apostol levelében olvashatjuk: “Beteg valaki közületek? Hivassa el az egyház presbitereit, azok imádkozzanak fölötte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnökben van, bocsánatot nyer.” Jak. 5, 14-16. Ebből a Szentírási részből is kitűnik, hogy az Anyaszentegyház sohasem úgy képzelte el a betegek kenetében részesedett beteget, hogy ott rögtön, vagy legalább pár nap múlva meg kell halnia. Szent Jakab világosan ír arról, hogy imádkoznak érte, bocsánatot nyer bűne és meggyógyulhat.
Miért is lett utolsó kenet a neve? A IV. századtól az egyházban nagyon sokan, mivel nem tudták, talán nem is akarták, igazán vállalni a keresztény hittel a teljes keresztény életet, csak a halálos ágyukon keresztelkedtek meg (ld. Nagy Konstantin császár), mert akkor már nem kellett félniük, hogy újabb bűnöket követnek el. Ekkor a keresztséggel együtt a betegek kenetét is kiszolgáltatták a már tényleges haldoklónak, aki azután meg is halt.
A II. Vatikáni Zsinat – nagyon helyesen – visszaállította ennek a szentségnek igazi jelentőségét: erősítse meg e szentség a beteget, vagy az idős embert a betegség, a szenvedés elfogadásában, Isten e szentség által adjon neki a kereszthordozáshoz türelmet és kegyelmet.
Azt is le kell írnunk, hogy nem egy, nem két beteg volt már úgy, hogy igen súlyos állapotban vette fel e szentséget, és Isten kegyelméből, e szentség erejéből meggyógyulva tért haza családjához.
A betegek szentségének Szertartása a betegnél
A) Bevezető szertartás:
A pap belépve a beteg otthonába vagy a kórterembe üdvözli a beteget és a jelenlevőket.
B) Bűnbánati cselekmény: A beteg vagy most végzi el gyónását vagy felindítja a bánatot.
C) Olvasmány a Szentírásból;
D) Litánia (egyetemes könyörgések);
E) Az olaj megáldása:
Ha esetleg a pap nem hozott magával szent olajat, növényi olajat is megáldhat, amellyel a beteget megkeni. Ha megáldott olajat hozott magával, elvégzi a hálaadó imádságot.
F) A megkenés szertartása:
A pap a szent olajjal megkeni a beteg homlokát és mind a két kezét, miközben ezeket mondja:
“E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével. Ámen.
Szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged, és erősítsen meg jóságosan!. Ámen.” G) A szertartás befejezése: Az Úr imádságának elimádkozása után a beteg áldozhat, majd a pap áldásával fejeződik be a betegek kenetének kiszolgáltatása.
érdemes megjegyezni, hogy ma templomainkban rendszeresen közösen több betegnek, idősnek kiszolgáltatják a betegek szentségét. Rendszerint mise keretében történik, majd az evangélium és homília után történik a betegek kenetének a kiszolgáltatása.