2020. Karácsony

Az idei karácsony sok tekintetben különlegesnek mondható. Leginkább a világméretű járvány teszi azzá – legalábbis sokaknak ez jut eszébe.
Családok ünnepelnek távol szeretteiktől, a találkozások hiánya miatt egyedül, otthonaikba zárva. Mindenkit érint a vírus, senki sincs, akit valamilyen formában ne ért volna el ennek hatása.

Vírus-hatás van most.
De van-e Jézus hatás?

Amikor alapvetőnek hitt biztonság-érzetünk ingott meg egyik pillanatról a másikra, hordozunk-e a szívünkben olyan biztos alapot, amelyet semmilyen vihar nem képes megingatni?

Mi keresztények szelíden kell, hogy hordozzuk ezt a reménységet a bensőnkben. S éppen ebben az időszakban kell életünk csendes, de szilárd bizonyosságát mások felé sugároznunk. Jézus-hatásunkat vigasztalóan felmutatni.

Az Isten ilyen csendesen lépett be az emberiség történetébe az első karácsonykor. Jött pólyába takarva, jászolba fektetve, kiüresítve önmagát Az, akiben és aki által lett teremtve minden.
Jött, hogy megmutassa az emberhez igazán méltó életet és felkínálja az üdvösség bizonyosságát: Isten mindenkit szeret és meghívott az Ő országába.

Ó, közénk jött Emmánuel, ó Isten Szentje, világ üdvözítője, jöjj és erősíts meg mindenkit!
Add, hogy a Te hatásod érintse meg szíveinket, add, hogy bár otthonaink bezárva vannak, a szívünk nyitva legyen előtted!
Te adj békét és megnyugvást, adj szilárd alapot életünknek!
Jászlad elé borulva szemléljük azt a végtelen szeretetet, amely nem kényszerít, de vonzz és átalakít mindenkit, aki engedi, hogy hatásod alá kerüljön!

Istentől áldott szent karácsonyt mindenkinek!

Papp László
plébános